Nyaralás összefoglaló

Ím véget ért a majd két hetes láblógatás. Megmártottuk magunkat a Földközi tenger hűs hullámaiban, megcsodáltuk Sant Feliu de Guíxols városát, a csodálatos tengerpartot, a hegyeket, völgyeket. Kipróbáltunk két szállodát és.... és. 

Sajnos azonban véget ért. Valahogy persze ez sem volt tökéletes, mert hát miért is lenne. Kezdjük azzal, hogy megérkezésünk után felhőbe borult a környék, és kitartóan napokig így maradt. Esett is. Komolyan olyan érzésem volt, mintha követne minket a rossz idő. És valóban, a ködös Albion egycsapásra kiderült, nem volt olyan rossz idő, mi több az utóbbi pár napban itt is nyárias meleg volt. Természetesen, holnap megyünk dolgozni, immáron felhők és kevéssé meleg kíséretében, a fenti spanyol (katalán) kisvárosban pedig visszatért a perzselő meleg. Kiérti ez... 


A második szálloda elfoglalása után azt éreztük, hogy most már minden szuper, jobb talán nem is lehetne. Az mindenesetre igaz, hogy a takarítók és a közművek zaja immáron nem tolakodott be a reggeli szunyókálásunkba, ugyanakkor az is igaz, hogy nem szunyókáltunk sokáig. Mert ez alkalommal reggelivel és vacsorával együtt foglaltuk a szállást. A reggeli pedig (ó kín, ó fájdalom) fél 11ig volt csak, nahát elképzelhetitek, milyen nyúzott voltam minden reggel fél tízkor amikor fel kellett kelni... paff.. Ugyanakkor a reggeli jó volt, az ebéd is mint megtudtuk és a vacsora is. Az étkeztetés Snickare* jellegű volt. 

Az egyetlen igazi probléma immáron már csak az volt, hogy nem volt közös nyelv a kommunikációhoz. Mert bár küzdöttünk a franciával és az olasszal - azért az mégsem egy spanyol nyelv. Angolul pedig a recepciósok is csak talán értettek. A napok múltak, mi pedig hol a medence partján, hol pedig a tengerparton süttettük magunkat, már amikor nem vastag felhők takarták el a napot. Közben rendszeresen sétálgattunk a városban, megkerestünk egy több száz éves monostort. (A technika fejlődésével ez később Stereostor, majd dolbistor lett - hülye vicc tudom)
Majd bejártuk a Camino de Ronda nevű - miként nevéből következik - körsétányt. Tudni kell, hogy nagyon remek kis túra útvonal van a város körül, néhol közvetlenül a tengerparton, vagy a felett pár méterrel. És a látvány mesés. Jaj, remélem lassan a képek is fent vannak...

No a lényeg a lényeg, megnéztük amit meglehetett, majdan eljött az utolsó nap, lementük reggelizni, utána becsomagoltunk és kevéske lustálkodás után levonultunk a recepcióra, leadtuk a kártyát, beraktuk a csomagokat a csomagmegőrzőbe, utána pedig kiültünk a medence mellé és olvastunk... mert hát a taxink csak négyre jött értünk.

A taxit fel is hívtuk, hogy _változás_ van, mert átköltöztünk egy másik szállodába! - Emberünk a drót végén közli hogy akkor ide jönnek értünk ebbe a szállodába. Jó. akkor ez letudva.
Hát persze, hogy nem oda jött, nem jött időre - és hosszas telefonálgatás után kiderült, hogy valahol egészen máshol keres minket a taxis. Eztán újabb telefon és közlik hogy akkor kb 15 perc és itt van a taxi... éjjen. Még jó, hogy van időnk a repülőig. Ennek a gondolatnak sem értem a végére amikor megáll egy ember a hátam mögött és közli, hogy Ő a taxis. Anyám borogass!

Szóval taxis megvan - szuper - irány a reptér. Onnan már egyszerűen mennek a dolgok, gépre fel, irány vissza Anglia. Leszállás, buszozás - taxi hívás - taxi keresés - megtalálás - örülés - hazajövés.

És szörnyülködés. Macskáink a két hét alatt, bár a hálószobákból ki voltak zárva, minden más helyet birtokba vettek. Ahogy ez már náluk lenni szokott, ezt vastag, precízen elhelyezett szőrbevonattal jeleztek. A kanapé úgy nézett ki, mintha eredetileg párducszőrrel rendeltük volna, csak kicsit lelapultak a szőrök... agyrém. Végül persze sikerült felszámolni a bunda lerakatot mindenhol. Kimostunk mindent, kiteregettünk, megszáradt ... és holnap visszatérünk a dolgos hétköznapokba mi magunk is.

A macskaszitter visszahozta a kulcsainkat, mondhatni jó munkát végzett, a macskák élnek és kövérebbek mint valaha. 

*Akik esetleg nem jöttek rá : 
Snickare : Asztalos - svédül = tehát = svéd asztalos = svédasztalos :)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések