Albérlet a meséből

Jól néz ki nem de? Nos, itt az ideje megosztanom veletek egyik legizgalmasabb történetünket amely itt esett meg velünk az immár nyolcadik napja szakadó esőben ázó "Angol nyár"-ban. Minden azzal kezdődött, hogy albérletet kerestünk, és a kereséseink rendre oda jutottak, hogy a lakás vagy hulladék volt, vagy már elkelt. De nem így tegnap.


Először is tegnap megnéztünk három lakást. Ebből kettőt egy ügynök mutatott. A lakások le voltak lakva becsülettel. Jobban is mint kéne. Használhatatlanra. Ügynökünk erre közli, hogy "Hát egy kis takarítás ráfér" - Ember! Nem takarítás, hanem egy buldózer... meg egy komplett renoválás. Mindehez hozzátartozik, hogy asszony adott fel tegnap a Gumtree-n hirdetést, hogy kétszobás lakást keresünk. Kiindulva abból, hogy ezt a helyet (ahol vagyunk) is így találta, alapból pozitívan álltunk a dologhoz.


És valóban hamarosan két ajánlat is jött. Az egyik 1000-1200 fontról és még egy család lakik benne, de hamarosan kiköltöznek, a másik pedig egy ezer fontos, belefoglalva minden számlát. Plusz az alábbi képek jöttek.











Mindkettőnknek leesett az álla. Te jó ég! Ez meseszép, és az ár is kiváló, ráadásul közel, de nem túl közel van a metróállomáshoz. Aki kiadja, azt mondja, hogy azért kell kiadni mert a szüleié volt a lakás - de nyugdíjas korukra vettek egy házat spanyolországban, és oda költöztek. No hiszen ilyet már hallottunk szép számmal itteniektől. Így a lakás rá maradt, ő viszont kb elég messze van, és nincs ideje a lakással foglalkozni, szeretnék, hogy ha lennének benne lakók, meg élet, mert hát anélkül csak porosodik és pusztul az egész. Ha érdekel minket - de csak ha tééényleg - akkor lejön szivesen Londonba és megmutatja. A tényleget ebben az esetben úgy kell érteni, hogy ott a helyszínen megegyezünk, kifizetjük az albérletet és a kauciót. Ez eddig rendben is volna. Minő véletlen, hogy az asszony unokatestvére is pont ebben az utcában lakik, minő véletlen, hogy éppen össze is futottunk vele. Persze mennünk kellett, megnéztük a két ügynökös lakást, rosszul voltunk tőle, és hát ott bizsergette a lelkünket a fullra berendezett lakás ezért az árért. 

Elmentünk a másik Gumtree-s jelentkező lakását megnézni. Nos, szintén "Hűha", nagyon jó kis lakás, pofás elrendezés, kicsit ugyan kiesik már a metrótól (20 perc séta) - de a környék mindenért kárpótol. Szép, rendezett, karbantartott lakás. A lakók kedvesek, jófejek, megmutattak mindent, kaptunk remek teát is. Szimpatikusak voltak és talán mi is.

Közben - nevezzük nevén bátran - Harriet írt levelet, hogy örül, hogy tetszik a lakás, legyünk kedvesek bemutatni magunkat, mert ő csak komoly érdeklődőkkel áll szóba, tudjátok: normális munka, normális fizetés... akik tehát elbírnak 2000 font kifizetni valót. Ez belefér, gondoltuk, de majd csak este, mert hát most telefonról megírni ki a fenének van kedve. Elbúcsúztunk vendéglátóinktól, mondtuk, hogy van még egy hely amit meg akarunk nézni, aztán döntünk is valószínűleg. Ennek a helynek egyetlen hátránya, hogy nem ill. alig bútorozattan adják ki. Ami persze jó, mert vehetünk saját cuccokat, rossz, mert van induló költség... kanapé, tévé, szekrénykék... stb. szóval érthetően a másik lakás volt a preferencia.

Ugyanekkor jött az ötlet, nézzük meg a lakást - legalább kívülről, környék milyen - hiszen úgy is itt vagyunk

Íme a megadott cím kívülről.



Mintha lenne némi eltérés? - Jó, biztos a külsővel nem foglalkoztak annyit, meghát tucat ház... de belülről óóó remek. Szóval első dolgunk lesz este válaszolni a néninek.

No had mesélek a néniről. Azt mondja, hogy 35 éves divattervező, és borzasztó elfoglalt az elmúlt időszakban, hiszen közeleg a "fashion-week". Szóval ezért sem szeretne csak úgy utazgatni, téééényleg csak akkor írjunk ha a lakás érdekel minket. Hát hogy a viharba ne érdekelne. Hogy van egy parányi tüske az agyadban, hogy valami nem stimmel? - ugyan - ugyan, most láttunk egy másik lakást szintén gumtree és nagyon jó volt az is. És ott sem volt sokkal szebb a külső. Nem - nem minden rendben van.

Aztán este eldicsekedtünk a házinéninknek, meg az asszony édesanyjának hogy nu, mit találtunk ... pontosabba mi talált ránk. Egymástól függetlenül mindketten megjegyezték, hogy "nimá két fürdőszobája van". És tényleg, tessék visszamenni a képhez... a két fürdőszoba nem ugyanaz. Úúú tök jó. Legalább nem kell szimatolni ha valaki fürdeni akar a másik meg éppen ööö... szóval értitek. Plusz ha vendégek jönnek, akkor is extra jó.

...

No ekkor kezdtem el  komolyan gyanakodni. A történetben van egy kis csavar amit csak később tudtam meg, de már enélkül is elkezdett mozogni a vezérhangya. Menjünk szépen vissza a képekhez. És vizsgáljuk meg őket tüzetesebben. Nos. A képek méretei eltérnek. A képek közül az egyik be van keretezve. És a lakás kábé látható összterülete naagyon nem stimmel. Túl nagy. Figyelembe véve azt a helyet ahol most lakunk ha nem is éppen lehetetlen de nagyon nehezen tudom összerakni azt a lakást ezen az alaprajzon. Nagyon komoly átépítés kell hozzá. No és mi hiányzik a képről?
Bingó. Az ablak. Látható hogy a lakás főfalán ott a három részre osztott ablak. És ez sehol nem jelenik meg. Bár lehetséges hogy az egyik hálószobát ebből alakították ki... de valahogy nem áll össze.

Aztán ezt megosztottam az asszonnyal is aki először kicsit letorkolt, hogy menjek már, én mindig összeesküvéselméletet gyártok (ebben van igazság) - meg mindig kombinálok (ez is igaz). De aztán megjegyzi, hogy az neki is furcsa volt - új infó - hogy a csatolt képek csak sokadjára értek ide, összevissza vannak a fájlnevek, és minden alkalommal ugyanaz a levél volt alatta nem fwd, nem semmi... és még csak véletlenül sem írta bele hogy "bocs elfelejtettem az előbb csatolni a képet". Itt már nálam villogott a vészjelző. Mondtam is, hogy ugyan küldjünk már egy "üres" levelet a címre. csak úgy. Baj nem lehet, ha igazi ember van a dolog mögött, max nem válaszol rá, vagy értetlenkedik kicsit. És amúgy is elment korábban a bemutatkozó levél - és visszajött válasznak a korábbi délutáni levél megint.

Asszony vonakodott, de végül küldtünk egy szimpla "E" betűt. 33 perccel később megjött a válasz
"Empty message"

Na ilyet ember nem küld. 

Ekkor már asszony is látta hogy felültettek minket, próbáltuk tehát kideríteni a dolgokat hős divattervezőnkről, persze az internet nem ismer ilyen divattervezőt. Nincs facebook profilja sem... divattervezőnek ne lenne? 
Egyre erősebb volt tehát a bizonyosság, ez itten kérem egy pénzszerzős csalási kísérlet és mi vagyunk az "áldozat".

Kétségtelen, hogy a konyha és a nappali két képe egy és azonos lakásból való, még az is lehet, hogy ez elfér egy ekkora házban de nehezen hiszem, hiszen ez a lakás is kb akkora és nem sok esély van rá hogy ez megoldható legyen itt is.

Mindenesetre elaludtunk, kicsit úgy érezve magunkat mintha meztelenül mászkálnánk az utcán. Hiszen mindkettőnket elvakított a "nagy szerencse" ami minket ért és már minden más lakás csak ócska kis luknak tűnt... vitán felül a kapzsiságunk és naivitásunk áldozatai lettünk... és még szerencse hogy nem "Harriet" áldozatai.

Reggel ugyanis asszony egy az egyben bemásolta a kapott levelet  google-ba és csodák csodája tucatjával kaptunk találatot, miszerint Harriet hol Szijjarto, hol Korholova, Sophie, Julia... stb. Mindig Birningham-ben él, mindig divattervező _mindig_ jön a divathét csak a korával nincs tisztában, hol 25, hol 35 éves.
A lakás mindig máshol van - pont arra ahol az áldozat keres - a lakás mérete is változik 1 vagy két szobás esetleg 3. De a kerettörténet mindig azonos. Meg a levél szövege. betűre pontosan.

A csalás lényege pedig a következő
Egy ilyen szuper válasszal lecsap arra (lecsapnak) aki lakást keres. Odadobank pár szuper képet, meg egy nagyon vonzó árat, és a sztorit. Fontos elem, hogy már az elejétől emlegeti hogy nagyon elfoglalt és borzalmasan feszes a határidőnaplója, és nem akar időt pazarolni.
Ezért, hogy mindenki biztos legyen a dolgában, menjünk be a Western Union egyik fiókjába, helyezzük ott el a pénzt "mint átutalást" mondjuk a saját édesanyánk címére (Fontos bizalomépítő tényező: nem neki).
Küldjük át a bizonylat másolatát, beszkennelt formában.

majd ha ezt látja akkor lejön, megnézzük a lakást, ha nem tetszik akkor elsétálunk egy fillér átadása nélkül, ha meg igen akkor elmegyünk és kivesszük a pénzt a Western Union "átutalásból" és odaadjuk neki. Nagy kegyesen hozzá teszi, hogy ez a kis tranzakció pénzbe kerül majd, de ezt készséggel átvállalja, hiszen az ő ötlete. Biztonságosnak hangzik? - megfejeli azzal, hogy a kulcsot is odaadja a pénz átadása után, meg szerződést is kötünk mert neki hosszútávú megoldás kell, nem ér rá háromhavonta ezzel vacakolni.

Szóval mindenki átgondolt mindent? Hol a buktató tehát, ha a pénzt mi raktuk be,ami mondjuk a mama nevére szól, (Ő nem az),majd lakás megnézés után jön velünk és csak utána adjuk oda a pénzt, ő kulcsot ad és kész?
Kihagytam, hogy küldjük át a megbízási papír beszkennelt változatát. Miért érdekes ez?
Mert ennek a bizonylatnak a birtokában a pénz felvehető. A papírt kinyomtatva jó minőségben, ezt a pénzt felveszik - mert nem kell hozzá semmi az égvilágon - csak a bizonylat - vagy a jelszó ha olyat adtál meg. Márpedig a megbízáson ott lesz a jelszó is. 

Te pedig várhatod, hogy megérkezzen a kedves néni a lakásnézésre... mert hát nyilván nem fog.

Most "várom" Harriet levelét és válaszként olyan megbízási igazolást fog kapni, hogy leesik az álla.

Nos tehát a tegnap megnézett valódi lakást fogjuk valószínűleg kivenni, mert szemben az ügynökök által kezelt lakásokkal ezek tényleg egyben lehetnek. Nem titok, hogy azok amiket tegnap megnéztünk az ügynök által, az a képeken mind messze jobban nézett ki. Nem véletlenül, az N évvel ezelőtti felújítás képeit használják most is, tehát a képen egy vonzó, tiszta, frissen berendezett lakást látsz, amikor pedig odamész a lakás úgy néz ki mint ha legalábbis kommandós akció áldozata lenne, megfejelve a lelakottság borzalmas állagáva, a terjengő húgyszaggal és lepuszított bútorokkal.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések