Főnököm és más cs(m)acskaságok
Ahogy ígértem bemutatom a kollégáimat akikkel együtt kell dolgoznom új helyemen. De előtte közlemény.
A macskák tegnap este valamikor megérkeztek. Hangos nyávogással és ideges farokcsapkodással köszöntötték az új helyet. Minden sarkot körbeszimatoltak és két lépésenként nyávogtak hozzá. A fekete aki az utat a macskaalomba bújva töltötte (emiatt most szürke) idegesen eltolta magát - elmenekül minden elől. A cirmos röpke félóra után már farokfelcsapva és dörgölődve járkált körbe... de még mindig nyávog... pedig egy csendes jószág volt... de gondolom 1700 km egy ketrecben... nos lehet én is hetekig panaszkodnék
Tegnap munka után hazaérve egyből az ágyba dőltem. Fáradt voltam, zúgott a fejem sokmindenre nem vágytam, csak aludni. Az álom pedig nem jött könnyen, bár fáradt voltam, a szemeim ki voltak száradva, de elaludni azt nehezen. Sőt, mikor végre elaludtam rendszeresen felébredtem... aztán megjöttek a macskák... remek volt... vacsoráztunk mi is... kipakoltam a hajnalban lerakott táskákat (asszony gyártotta a vacsorát meg elszaladt kenyérért)... aztán bedőltem az ágyba vissza és kis olvasás után elaludtam... most már jobban ment, mert csak arra emlékszem, hogy egyszercsak reggel lett.
Nos, főnököm rendes embernek tűnik, humora használható, veszi a lapot, nem túl ideges természetű. Ráadásul ért a munkához is, ha nem is feltétlenül php fejlesztő, de bizonyosan ért ahhoz is. Logikus gondolkodásúnak tűnik. 180 centi körüli, kicsit sportosabb testalkatú, fekete rövid haja van, halántéknál erősen őszülő. Kora alapján 30-40 közé tehető. Én ebben mindig is rossz voltam, ránézek egy emberre és nem tudom belőni a korát. Ez van...
Minden reggel részt vesz egy meetingen, vagy kettőn, aztán utána engem vesz elő, megbeszéljük mivel foglalkozzak aznap, kinek a munkáját kísérjem figyelemmel... Utána leül és dolgozik mint egy gép... bár tudnám min. Ő Angol tegyem hozzá gyorsan. Tudom, hogy nem tűnik túl izgalmasnak amit eddig írtam róla, de két okból teszem meg mégis. Egyfelől mert ezek az "első" benyomások így a harmadik héten, tehát kíváncsi vagyok magam is, hogy milyen módon alakul a kép bennem, és nem mondhatom majd esetleg fél év után hogy "jaj, megmondtam én". Másfelől érdekes kontrasztot ad majd a többi kollégához.
Amit még érdemes tudni róla, hogy rémesen elemző hozzáállása van a dolgokhoz. Alapos, pontos, minden - mindig lejegyzetel. Meetingről úgy jön el, hogy 3-4-5-6 oldalt teleír a spirálfüzetében. Amit már akkor mefigyeltem amikor velem volt interjún, akkor is folyamatosan jegyzetelt. Többet (messze többet) mint amit máshol. 4-5 oldalt simán. És nem ám hosszú barokkos mondatokban, hanem lényeges információkat, címszavakat, apró tőmondatokat.
Mint mondottam velem szemben ül. Ez csak azért érdekes mert így fél szemét mindig rajtam tartja :)
hogy fogok én így starcraftot játszani munkaidőben? :))
Amúgy szavaiból ítélve nem feltétlenül a csoportvezetés az álma, ő inkább szeretne dokumentációkat írni, tervezni, tartani a kapcsolatot a mendzserekkel, és az ügyfelekkel (nem telefonos kisasszony formában persze)
bizonyos szögben Galla Miklósra emlékeztet az arca.
Szakmai értelemben nem tudok kifogást emelni ellene, érti amit csinál, meg tudja fogni technikai oldalról a problémát és remekül tud példát vagy ellenpéldát hozni - mikor melyikre van szükség.
Egyetlen hátránya talán az előnye is egyben.. a hangulata végtelenül sima - azaz nincsenek nagy kilengések, azaz nem tud lelkesítő lenni, valószínűleg tudna, de nem látom rajta hogy akarna "ordítozni", tehát nyugodt mint a vízfelszín... egykedvű? nem ez nem jó szó.. de valahol mégis... no jó
Belőle ennyi elég, holnap a mellettem ülőkkel kezdem :)
Ó igen, ma jön két szék is, szóval végre lesz mire ülni a nappaliban is. Aztán hétvégén (terveim szerint) üléspróbákra megyünk kanapé ügyből kifolyólag ürügyén céljából.
El is felejtettem említeni, hogy Póker(autóskártya) verseny visszavágóra szeretettel várom partnereimet :)
Jaj, hát a lényeg
Hétvégén ügyesek voltunk, kiadtuk a lakást, eladtunk mindent amit el lehetett - a kerékpárokat is - most már csak azt kell kitalálni, hogy szeptemberben mi lesz a Balatonkörrel, meg a via ferrátával... mert a felszerelésemet meg otthon hagytam ...
Edzeni meg kéne...
Szóval akár úgy is mondhatnánk, hogy magyarországi életünk jelentős bástyáit ha nem is felszámoltuk, de legalábbis lezártuk.
Illetve: köszönet illeti E, G, barátait az asszonynak a hétvégi álhatatos és kitartó segítő munkájukért, nélkülük nehezebben ment volna minden.
és csak hoyg meglegyen : ma kaptam egy önéletrajzot is, aminek végtelenül örültem, a megfelelő helyre tovább is küldtem... :) - és mondd meg anyukádnak, hogy a csoki finom :) köszönjük


Megjegyzések
Megjegyzés küldése