Turista voltunk II - 2.rész


De miről is szólhatna a második rész? Jaj persze, majdnem el is fejeltettem. A történetben ott értünk véget, hogy Henrik nem bánt kesztyűs kézzel a nőkkel, és hogy a kastély egyéb részeit is bejártuk, de kimaradt pár apróság még, na meg a fotók.


Szóval Henrik szépen elfogyasztotta a feleségeket, majd maga is eltávozott az élők sorából. A kastélyban hagyva nyomát, szellemét és egy remekbe szabott színészt aki játsza ma is a szerepét.

A kastély további részeiben III. Vilmos Hivatali és privát szobáin vezetett át az út. Vilmos fel akarta venni a versenyt a Versailles-ban található kastéllyal. Az építkezés, átéptítés abbamaradt 1694ben, de mert a tegnap említett saját rezidenciát építek dolog továbbra is megmaradt, a kastély nagyszerű kettősségben maradt fent, amit amúgy remekül egységbefoglal a ... tégla... Mert minden versenyszellem és egyéb ellenére a külső világot továbbra is téglában képzelték el. 

Megépítették saját privát kis kertjüket is, ami belülről nézve hatalmasnak tűnt, aztán láttuk a téééényleg nagy kertet, és kiderült hogy az előbbi alig egy zsebkendőnyi helyre van összezsúfolva. Egy darabig lelkesen csattogtattam a telefonomat - mármint a fényképeket - aztán belefutottam a modern telefonok átkába. Nem arra találták ki őket, hogy naphosszat megerőltető terhelésnek legyenek kitéve... lemerült délután négyre. Alig három órányi fotózás után. Jólvan, persze nem fényképezőgép... 

Szóval Vilmos boldog (ámde gyermektelen) házasságban élt feleségével, nem szerette a nyilvános és nagy felhajtással járó dolgokat. Korábban (és amennyire értettem később is) volt olyan, hogy a király nyilvánosan ebédelt, mármint voltak ott vendégek akik nézhették hogy a király eszik... Vilmos ezt nem szerette, emiatt nem is tartott ilyet. Ugyancsak voltak hasonló nép által kedvelt rendezvények amik azt jelentették, hogy a király élete emberek szeme előtt történt(volna). Ennek eredményeként az emberek maguk közül valónak érezték a királyt, jobban elfogadták, kedvelték... Nem így III. Vilmost, aki miután eme dolgokat nem tartotta, hát népszerűsége igencsak szerény volt. Aztán később meghalt a felesége, akit szeretett, ennek eredményeként ő maga még visszavonultabb lett, elkezdett leépülni és viszonylagos fiatal kora ellenére sokkal idősebbnek nézett ki, majdan meg is halt. 

Ő utána is használták természetesen a kastélyt, de túl sokat a túra során nem beszéltek róluk, én pedig nem akarok felcsapni wikipedia 2-nek. 

A két terület közötti nagy eltérés a dekorációban is megfigyelhető volt. Amíg Henrik világában a falat mindenhol szövetek borították (lazábban vagy épp feszesebben) addig Vilmos idejében a falat plafonig érő tölgyfa panelek és remek faragások borították. A képek mennyisége is megnőtt, valamint a plafon dekorációja is megváltozott. A korábbi arany dekoráció helyett képek, freskók(?) kezdték borítani a mennyezetet. 

Ugyanakkor megtartották a szoba szobából nyíló szerkezetet. 

Miután végeztünk a kastéllyal, körbesétáltuk a kerteket, gondoltuk megnézzük a kertben található "labirintust" is, de az már zárva volt mire odaértünk. Szóval azt kihagytuk.

Mindenesetre vissza kell menni, mert van még mit megnézni, amire nem volt időnk. A kastély hatkor zár. Mi nyolcra értünk haza, majd kibuszoztam a reptérre megvártam jóanyám és gyermekem érkezését. Aztán haza és végre aludtunk is egy jót. 

Akkor tehát a képek:





























Szokásos dolog, aki idáig legörgetett kap még egy kis információt:
A kastélyt II. György után soha többet nem használták királyi székhelyként, 1838 óta látogatható a nép által. Napjainkban a fenntartást egy alapítvány végzi, mindenféle állami és királyi támogatás nélkül.

A hely mindenképpen top 10es egy Angliába látogató számára szerintem. 


A kérdés pedig:
Legyen e még ilyen kis történelmi leckével összekötött beszámoló a blogon?



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések