Never-ending story



MUIRÁVKITNA
dárnoK yloráK idnároK :sonodjaluT


"Ez a felirat egy kis üzlet üvegajtaján állt, de így, természetesen, csak akkor volt olvasható, ha az
ember a homályos helyiség belsejéből az üvegen át az utca felé nézett.
Kinn szürke, hideg novemberi reggel volt, és ömlött az eső. A cseppek végigszaladtak az 

üvegen és a kacskaringós betűkön. Mást nem lehetett látni az ablakon keresztül, mint egy esőfoltos falat az utca másik oldalán. "
Legalábbis kezdem magam így érezni én is. Belecsöppentem a végtelen történetbe, ami rólam szól, én alakítom és amíg ki nem mondom a varázsszót ("Holdgyermek") addig a történet jár körbe - körbe - körbe...


Szóval az úgy van, hogy ahogy említettem volt, múlt hét pénteken volt egy interjú, akik mára ígértek választ, nos a blog írásának idejéig nem sikerült megszülniük semmit. Azt a parányi, bár nem elhanyagolható tényt, hogy szeretnék ha ott dolgoznék. No jó, de mikortól? Milyen feltételekkel? Ezt nem sikerült levésniük. Az ügynök aki ezt a dolgot kézben tartja... (jó ez túlzás... semmit nem tart kézben ez már világos)... pedig tehetetlenül ismételgeti, hogy talán ma este, talán holnap reggel.
Persze délben felhív, hogy jó lenne, ha délután találkoznánk, mert akkor mindent megbeszélhetnénk. Gondolva, hogy addigra lesz eredmény, lelkesen igent mondtam, de aztán az eredmény egy ritka haszontalan beszélgetés lett.
Ahogy említettem, hétfőn voltam egy másik helyen, oda megyek vissza holnap, meglátjuk mi lesz. A keddieknél MA voltam újra, mert nem hogy választ adtak mára, de hogy találkozzam a fő-fő-főnökkel is, mer hogy ugyan szakmailag jónak tartanak, de hogy a fő-fő-főnök akar mindenkire áment mondani, vagy épp nemet. Nos tehát ma újabb interjún vettem náluk részt... Eredményt talán holnap kapok tőlük... de kezd ez olyan lenni, hogy talán menjek vissza jövőhéten is, mert akkor meg találkozhatnék talán a globális főnökkel, aztán magával királynővel, esetleg a teljes királyi család levizitálna, aztán a Canterbury érsekkel, majd a Pápával, végül maga a Jóisten is megmér, és akkor olyan 2390 körül talán, megkezdhetem a próbaidőmet... persze, akkor még nem találkoztam a takarítókkal... meg a büfésekkel, karbantartókkal... áááá, és akkor várjuk meg talán Jézus második eljövetelét, meg természetesen felcseperedését, mert hát mégse egy gyermek mondja már ki az utolsó szót... 
A szerdai interjú az nullára futtatva, nem, egyáltalán nem voltak szimpatikusak, és szerintem én sem, szóval ebben az esetben, nem is szeretnék ott dolgozni.

De hogy ezt hogy lehet ennyi ideig húzni komolyan nem értem.

Mindenesetre, jövőhéten hétfőn-kedden a királynő uralkodásának 60. évfordulója miatt nemzeti ünnep, és munkaszüneti napok vannak. Zsír... na erről jut eszembe az ügynök akivel ma beszéltem
- Megnézitek a jubileumi ünnepséget? (kérdi ő)
- Ó igen, természetesen, hiszen ez még egy igazi angol életében is ritka, pláne egy magamfajtáéban
- Igen igen... hiszen nem minden 10. évben ünnepelnek... én például nem emlékszem a 10 évvel ezelőttire, hogy a 40-et ünnepeltük volna...
- Ember... miről beszélsz?
- Hát hogy most 50 éve uralkodik a királynő...
- 60...
- Nem ötven?
- Nem... gyémánt jubileumról beszélünk az meg 60...
- Fogalmam sem volt...

Nesze...

És ha már, ma reggel a metrón utazva, láttam reklámot... na ez mondjuk nem új... És hát persze van olyan, hogy egy cég sok egymás melletti helyen hirdet, mert úgy "üt". (egyik hajszínező reklámja például direkt oltári)

szóval állok a metrón, ott a reklám amely egy mosóporé (a kishableány)...
valahogy így:
"Segítünk egy tisztább London elérésében"
Mellette másik, extrém hasonló színvilágban (tehát elsőre joggal gondolva, hogy ennek folytatása)
"A nő 1952-ben tudta, hogy hol a helye... 2012-ben is ott van"

Nahh, banyek, gondoltam, most péppé perlik a feministák, mosópor reklámmal leírva, hogy "a nő tudta hol a helye" ... a mosókonyhában... pff... kész... nekik annyi... ... aztán jobban megnéztem... és hát... persze nem... a királynő 60 évére utalt a teljesen más reklám... csak fatális véletlen(?) lehetett, hogy ezek így kerültek egymás mellé... és hogy ennyire hasonlóak...

A másik, hogy ma együtt utaztam az orákulummal a mátrixból... kerestem is Neót egyből... de ő nem volt, sem kanáltekergető kisgyerekek... aztán a nő rám nézett olyan átható tekintettel, hogy szinte éreztem, hogy látja rajtam, hogy én is csak egy vagyok a sok "elem" közül... gondoltam itt ugrott hogy kivlálasztott lennék...

tegnap elfelejtettem felölteni a képeket... szóval íme:

Ez a Surfdome - raktár megoldása... a második képen látható "3"-as szám alatt a főbejárat (impozáns ugye) -  Mellette látható egy "ablak" de az valahová egészen máshová van + be is van belülről dolgozva...






Ez itt a "PayThru" főhadiszállása és egy extra kép a környékről. Klasszisokkal jobb, ugyanakkor a világ végén van.



Ez a személyes kedvencem a végtelentörténetbe illő mennyiségű interjúval (Zodiak Media)





Ez meg a kedvencem: Manuális tükörállítás  Level: Bárpultos



Ezt meg csak a vicc kedvéért csináltam nesze neked "OTP" logó:

Ez meg egy "minden szentek" temploma


Meg egy szálloda épület

Na, majdnem kihagytam a lényeget:
Szóval beszélgettem ezzel a csoda ügynökkel ma, és kérdezi, hogy mi a helyzet a többi interjúval, van e onnan valami. Mondtam neki, hogy van, igen, valószínűleg ajánlat lesz legalább az egyikből. Kikerekedtek a szemei, nem volt boldog. De mondjam már azt, legalább, hogy a surfdome az "elsődleges". Mondtam neki, hogy "nem, nincs prioritás" aki a legjobb ajánlatot adja, az fog nyerni, és őszinte leszek, nem csak a fizetés versenyzik. Egyfelől a surfdome-ban nincs ablak. "De, de akarnak költözni!" ... Ennek csak az mond ellent, hogy a pénteki interjún a főnök kiemelte, hogy bezony, másfél évig nem nagyon mennek sehová még... 
+ Mind a Zodiak, mind pedig a PayThru kicsit többet ajánl mint "csak" fejlesztői állást... "De hiszen a SD is növekszik és később lesznek rétegződések, tehát ha szeretnék, akkor OTT is vezethetnék csapat"... kicsit olyan volt ez (má megint) mint amikor a teleshopban az ember próbálja dicsérni a terméket (vagy rosszabb ingatlanosok 'Zöldre néző kilátás' == Két hete cserélték ki a szemközti ház kukáit, és mostantól zöldek (de bizisten, 100 éve állt ott pár bokor is))

"És mit csinálnék ha a SD most ajánlana valamit, ugye azonnal elfogadnám?" - Nem, megvárom a másik kettőt, mert ha az SD-nek jó volt hogy hetekig túráznak egy ajánlaton, akkor becsszó ráérnek még egy napot, én pedig a legjobb döntést akarom hozni, jó esetben az embernek pár éve múlik egy ilyen döntésen (az én esetemben ez mondjuk egy-másfelet jelent, de most már jó lenne nyújtani ezeken)

Szóval ügynök barátunk nem volt elragadtatva.... nem is értem...

Holnap, lesz ami lesz megírom... aztán hétvégén elkezdünk lakást keresni, hétfőn - kedden meg részt veszünk a jubileumi ünnepségek megtekintésén, tudósítunk, fotózunk... turista leszünk... 
"Ne maradjanak le... ne kapcsoljanak sehová.... rögtön jövünk"


Ha már idáig eljutottál akkor itt a kegyelmdöfés, ha a végtelen történettel kezdtem, fejezzem be, érdemes az énekes fickót figyelni, átélés meg ilyenek:
(aztán jóéjt)





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések