Véres és pech

A mai bejegyzést a tegnap estével kezdem. Anglia megörvendeztetett szeretetre méltó időjárásával. Folyamatosan esik, vagy felhős és 10 fok környékéről nem nagyon akar elmozdulni a hőmérő... míg otthon nyári meleg kényezteti az embereket, addig itt e nyálkás borzalom. Ez annyira igaz, hogy lassan kezd erőt venni rajtam a kétkedés, hogy hosszútávon képes leszek e tolerálni ezt a fajta időjárást. Remélem hamarosan megváltozik az idő, és jobb lesz.



Pár elmaradt kép így az elején







Ezen a környéken volt az interjúm




A szoba fotója a "toronyból" illetve a kilátás a toronyból




A "keverő" csap
Így elsőre felülről tök átlagosnak tűnik, de ha megnézzük, látszik, ahogy szeparálva folyik a kezedre a hideg és a tűzforró víz... azaz milliméterekre egymástól szerzel fagyási illetve égési sérüléseket



No ugorjunk a tegnap estéhez. Ahogy befejeztem a napi bejegyzés megírását, és a terjesztését, meg az a fölött érzett kétségemet, hogy lefeleződött az olvasások száma... nos, még dolgoztam kicsit az aktuális munkámon, aztán elvonultam az esti tisztálkodásra... Mire visszaértem addigra már sötétségbe borult a lakásnak ezen része, és a feljáró a toronyba is. Megmondom őszintén, ez a létrázás egyre unalmasabb, lassanként csak azzal szórakoztatom magam, hogy mindenféle módozatokat találok ki a le és felmászásra. Tornagyakorlatok, lengés, húzódzkodás... Csak hogy formában maradjak, mert mostanság nincs se fallabda, se falmászás.
A lényeg a lényeg, hogy újfent felmászás következett, és valahogy a sötétben elmértem a távolságokat és egy kiálló fémdarabba alaposan belevertem a fejemet. Horzsolás és fájdalom, gondoltam én... de aztán erősen véres lett a kezem, aztán előrefolyt a homlokomra is a vér... Erősen szűköltem és nyüszögtem, miközben azon küzdöttem, hogy le ne essek, és hogy valami egészséges pozícióban feljebb másszak. 
Akkor már tényleg vérzett. Az asszony persze gyorsan a segítségemre sietett, és hozott zsepit, meg ragtapaszt, de leintettem, hogy a ragtapasz egy egész hangyányit sem fog odaragadni, max a hajamhoz.
Az odaszorított csini kis zsebkendőt sikerült eláztatni... Aztán hozott másik zsebkendőket... aztán kitaláltuk, hogy hogyan rögzítsük a fejemhez, mert hát egész éjjel nem foghatom a kezemmel...

nekem született az ötletem, hogy valami harisnyaszerű megtenné, akár egy combfix, vagy valami amiért esetleg nem kár ha véres lesz...

Kaptam is egyet a fejemre, szépen megkötöttük... aztán megpróbáltunk aludni... közben szédültem, és hát lüktetett az egész...

szerencsére a vérzés bár bőséges volt, nem mutatkozott tartósnak, a fájdalom pedig mostanra már egészen visszahúzódott.

Reggel egy kis bőrdarabkát meg némi hajat megtaláltam az ominózus fémdarabon, és továbbra sem értem, hogy oda, hogy sikerült bevernem a fejem. A sötétben való tájékozódással lehet hogy gondjaim vannak ?

...

Ügynökkel nem sokat beszétlem ma, csak olyan 8-9 hívásom volt, alapvetően megint a semmitérő beszélgetések voltak többségben.
Délután megint érkeztek háztűznézőbe, az itt lakó lány barátja(pasija) még itthon volt, bekopogtam neki, hogy kapja össze magát, mert a vevők szerintem nem kíváncsiak a kispórolt felsőtestére.
Aztán gyorsan el is húzta a csíkot.

Ezután, meg hogy a vevőjelöltek is távoztak, elmentem a TESCO-ba. 
Vettem is a következőket
Kenyér (1kg) : 1.05 font
Tej (4pint, azaz 2.2 liter) 1.18 font (nem tesco value, hanem normál, teljes (3.6%-os)
felvágott (30dkg) : 3 font
egy kis desszert 2.2 font (ez valami epres trüffeles valami széép nagy, kicsit olyan mint egy torta, tejszínhabbal... )

Az árakat láthatjátok, szorozzuk 350-el mert most ott körül van az árfolyam... (a tegnapi jégrémet is átszámolva már csak 1400 forintot kapunk az 1900-as ár helyett)

Ennyit az árakról, meg hogy drágább kint az élelmiszer.
Nyilván az utazás drágább meg az ingatlanárak...

No a peches részt is vegyük ide, szóval sétálgatok a tescoban fel s alá
keresem, mit vehetnék még
Egyszercsak egy igen-igen jó nő jelent meg a színen... elégedetten végignéztem és megállapítottam, hogy se nem indiai, se nem afrikai sem egyéb nem europid nincs benne... egy pillanatra láttam az arcát, meglehetősen szögletesnek tűnt... a haja nem szőke, tehát mondjuk már svéd sem egyéb északi nem lehet... tehát kezdtem feltételezni, hogy nos, akkor a tévhit megdőlt, vannak jó angol nők...
aztán megcsörrent a telefonja, felvette és beleszólt:
"Szia, a TESCO-ban vagyok"...
szóval egy angol nőt láttam aki jó volt eddig, és az is magyar volt...

még jó hogy nem jegyeztem meg hangosan... (most majd jön az asszony, miután elolvasta és tarkón vág...)

...

Ma van az itt élő kandúrcica születésnapja, semmi extra, gondoltam rá, hogy sütök neki egy halas-egeres tortát kis Whiskas krémmel... de aztán letettem róla (nem árulnak egeret a tesco-ban)

:)

Boldog születésnapot Boo... :)

Boo és az ő szülinapi tortája... 

...

Steve Jobsról szóló könyvben találtam valamit a végén ami nagyon megütött. Mindig is sokat foglalkoztam a 
túlvilági léttel vagy annak hiányával... és furcsa, hogy egy ennyire "idegen" ember is ilyenekkel foglalkozott, és hogy ennyire hasonlóan gondolkodott mint ahogy én magam is... (kivéve hogy én nem szólhatok bele, hogy legyen e gomb egy Apple terméken)

"Nagyon furcsa arra gondolni, hogy minden felhalmozott tapasztalat s bölcsesség talán egyszerűen semmivé lesz. Jó lenne azt hinni, hogy valami, talán pont a tudat megmarad"
...
"De az is lehet, hogy ez olyan, mint a kikapcsoló gomb - mondta. - Csak egy kattintás, és már itt sem vagy"
...
"Lehet, hogy ezért nem akartam soha ki-be kapcsoló gombot tenni az Apple-eszközökre"
//Idézet Walter Isaacson: Steve Jobs c. könyvéből//

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések